Intézménymutató:
Kozoktatasi es Mûvelõdesugyi Miniszterium Hataron Tuli Magyarok Fõosztalya (Magyarorszag)
1995. október 7.
Okt. 7-én Csíkszeredában kibővített ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Meghívottként jelen volt Berki Anna, a magyar Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának helyettes vezetője és dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója. Kiértékelték az 1995. évi Bolyai Nyári Akadémiát és a következő év programját körvonalazták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./
1996. április 25.
Béres András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke ápr. 24-25-én Budapesten tárgyalt dr. Egyed Alberttel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjével, valamint dr. Törzsök Erikával, a HTMH elnökhelyettesével. Áttekintették a kihelyezett egyetemi tagozatok letelepítésének kérdését és a székelyföldi egyetem alapításának helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 768. sz./
1997. január 22.
Az adott államok egyike sem tartotta meg a gyakorlatban az alapszerződést, jegyezte meg Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. "Szükséges, de nem elégséges mértékben tudjuk támogatni a határon túli magyar közösségeket" - mondta. Az egyes magyar közösségek helyzete egymástól eltérő. Elemző háttér hiánya miatt improvizációra kényszerülnek. Minden szakmai szervezettel személyes, jó kapcsolatot építettek ki, ugyanígy jó az együttműködés az egyházakkal is. A határon túli magyar színházak támogatására tavaly 15 milliót, idén 60 milliót tudnak fordítani. /A kulturális rendszer rekonstrukciója. = Új Magyarország, jan. 23./
1997. május 10.
Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./
1997. június 27.
A Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ évek óta oktat Erdélyben kihelyezett tagozaton. Idén Székelyudvarhelyen 54 végzett tanítónő és tanító vehette át az oklevelet. Dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója a Duna Televízióban elmondta, hogy először a továbbképzésben vettek részt, majd amikor Töttösy Istvánné dr. megkérdezte őket, hogy vállalnák-e a távoktatást, akkor elvállalták. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, hogy Hargita megyében 1200-zal kevesebben vannak, akik diplomával rendelkeznek. Tehát hosszú távon szükséges a képzés. "Alapvetőnek tartjuk azt, hogy egy kétmilliós nemzeti közösség saját főiskolai hálózattal, sőt egyetemmel rendelkezzen." - szögezte le dr. Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. A korábbi román vezetéssel nem tudtak megállapodni abban, hogy kiépüljön a magyar felsőoktatás, emiatt nem maradt más mód, mint az, hogy 1993 táján elinduljon a távoktatás, legyenek kihelyezett tagozatok, mert nagy a pedagógushiány, azonkívül Székelyföldön jelentős értelmiségi hiány lépett fel. /Duna Televízió, jún. 27., Közép-Európa Magazin/
2000. január 22.
Ríz Ádám, a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője jan. 21-én Kolozsváron folytatott tárgyalásokat. Elmondta, hogy a multikulturális egyetem az utolsó lépcsőfok lehet az önálló állami magyar egyetem létrehozása felé vezető úton. A multikulturalitás abban az értelemben fogadható el, amennyiben lehetővé teszi a BBTE-n teljesen önálló magyar tagozat, illetve karok létrehozását. Természetesen a magyarországi, illetve romániai magyar politikai erők végső célja egy önálló állami magyar egyetem létrehozása. Ríz Ádám Szilágyi Pállal, a BBTE rektor-helyettesével tárgyalt. Szilágyi Pál kérte, hogy a romániai állami oktatás rovására a magyar kormány lehetőleg ne lépjen a magyar nyelvű magánegyetemi oktatás felé, vagyis olyan szakokat, amelyeket magyar nyelven lehet hallgatni állami finanszírozású képzésben, ne hozzanak létre egy felekezetközi magánegyetem keretében is. Ríz Ádám a segítségnyújtási lehetőségek között említette a magyarországi felsőoktatási tankönyvpályázatot, illetve könyvtártámogatási pályázatot, az Apáczai Közalapítványt, és elmondta, hogy abból a kétmilliárd forintból, amit a magyar kormány egyetem-ügyben elkülönített, olyan háttérintézmények - például jól felszerelt könyvtárak - is létrehozhatók, amelyeket a BBTE is eredményesen használhat. A magyar kormány évente húsz teljes képzésű ösztöndíjat adományoz olyan hiányszakok lefedésére, amelyek Romániában magyar nyelven nem hallgathatók. Jelenleg Magyarországon ösztöndíjjal mintegy 300-400 erdélyi diák tanul, ezenkívül több százra tehető azok száma, akik költségtérítéssel folytatják tanulmányaikat. /A magyar kormány a szülőföldi oktatást részesíti előnyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Az Oktatási Minisztérium elképzelései szerint a jövőben csökkenne a tárca ösztöndíjával Magyarországon tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók száma, míg megnövelt összeggel támogatnák a diákok szülőföldön való továbbtanulását - jelentette ki Ríz Ádám, az oktatási tárca Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Elmondta, hogy eddig évente 360 határon túli magyar hallgató felsőoktatásban való továbbtanulását támogatta a tárca, mintegy 200 millió forint értékben. Az 1999/2000-es tanévben a minisztérium ösztöndíjával összesen mintegy 1700 határon túli magyar diák folytat felsőfokú tanulmányokat Magyarországon. Az ösztöndíjasok mellett több ezerre becsülhető azoknak a száma, akik saját költségen vagy egyházi, alapítványi segítséggel tanulnak Magyarországon. Ríz Ádám kitért arra is, hogy középfokú oktatásban hétezer határon túli magyar diák vesz részt, közülük 3300-an Romániából, 1500-an Ukrajnából, 1400-an a Vajdaságból, 800-an Szlovákiából érkeztek. Számuk annak ellenére ilyen magas, hogy tanulmányaikat a minisztérium nem támogatja. /(Bognár Renáta, Budapest / MTI): Támogatják a határon túliak oktatását, de inkább otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2000. március 24.
Március 31.- április 1. között kerül sor a Kárpát-medencei Oktatási Fórum munkálataira, amelyen megpróbálnak megoldásokat keresni az anyaországban tanuló Kárpát-medencei tanulókat és egyetemi hallgatókat foglalkoztató problémák megoldására. Közel ötezer romániai magyar fiatal tanul Magyarországon /3300 középiskolás és mintegy 1600 egyetemi hallgató/, ez a szám aggasztóan nagy, figyelembe véve, hogy a végzős diákok közül sokan az anyaországban maradnak. A tanácskozás előkészítéseképpen márc. 21-én megbeszélést tartottak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási szakemberei Kolozsváron a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjével, Ríz Ádámmal. Szóba került, többek között, azok a hallgatók, akik nem élvezik a Határon Túli Magyarok Ösztöndíjtanácsának támogatását, képzési költséget fizetnek (a képzés függvényében 100-800 ezer forintot évenként!). /Kárpát-medencei Oktatási Fórum előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2000. április 19.
Ápr. 15-én Nagyváradon tartották meg A romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón című rendezvénysorozat második szakaszát Kisebbségi oktatáspolitika Romániában címmel. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Tőkés László református püspök és Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Nagy F. István A romániai magyar közoktatás az ezredfordulón címmel tartott előadást, ismertette az 1998-1999 tanév beiskolázási adatait. A magyar nyelvű állami felsőoktatás esélyeiről szólva Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem megvalósítható. Ez az új egyetem egyelőre nem befolyásolná a magyar nyelvű oktatást a Babes-Bolyain. Alaposan át kell gondolni a Babes-Bolyai, a Petőfi-Schiller és az alapítványi egyetem céljait és távlati stratégiáit. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke Szándékok és lehetőségek az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében: a Sapientia Alapítvány címmel tartott előadást. Az alapítvány bejegyzése a Kolozsvári Törvényszék 2000. március 16-án hozott határozatával megtörtént. Április 14-én tartották meg a Kuratórium alakuló ülését és a korábbi megbeszélések alapján elkészítették azt a pályázat-tervezetet, melyet az elkövetkező napokban az Alapítvány közzétesz. A romániai magyar közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik össze. Az első az egyedüli járható útnak az egykori Bolyai Egyetem restaurációját tekinti, a második szerint élnie kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését segíti elő. A Sapientia Alapítvány távlati célként a teljes struktúrájú magyar universitás létrehozását tekinti. "Nem szabad azonosítani a magyar tannyelvű egyetemi oktatást a magyar egyetemmel."- mondta Tonk Sándor. Kötő József oktatási államtitkár a romániai magyar oktatás kormányzati szemszögéből vizsgálta meg a témát, végül Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága főosztályvezetője Magyar oktatáspolitika a határokon túl címmel tartott előadásában hangsúlyozta az akkreditálás fontosságát. /Józsa Tímea: Kisebbségi oktatáspolitika Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2000. július 21.
A nyolcadik Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóján, július 17-én Csíkszeredában Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára és Lászlóffy Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Kötő József államtitkárt, Nagy Istvánt, az RMDSZ oktatási osztályának alelnökét, Ríz Ádámot, a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjét, Dézsi Zoltánt, a Hargita Megyei Tanács alelnökét és dr. Csedő Csaba István polgármestert. Dr. Kötő József hangsúlyozta: nem durva erőszakkal, hanem műveltséggel kell kitűnni. Ríz Ádám elmondta: az erdélyi pedagógus szövetség a legéletképesebb, nemcsak számarányát, hanem vitalitását tekintve. Hozzátette: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. /Hátsekné Kovács Kinga: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2001. március 26.
Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./
2002. január 25.
Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában tartotta jan. 22-én soros ülését az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖ). Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője elmondta, egy pályázati kiírástervezet fognak megtárgyalni, amely a 2002–2003-as tanévben teljes képzésben, illetve a kiegészítő képzésben résztvevő diákokat érinti. Azok számára, akik Magyarországon kívánnak tanulni, ez a pályázat teszi lehetővé, hogy a magyar állam ösztöndíját elnyerjék. Az OM a kormány döntése alapján előkészítette egyrészt azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túli diákok, pedagógusok, illetve a felsőoktatásban oktatók kedvezményeiről szólnak. Ríz Ádám elmondta, hogy az EMÖ ülésén javasolni fogják, hogy a határon túli magyar hallgatók keretszámai növekedjenek, Erdélyben reményei szerint egy 15%-os növekedést várható. A lényeg, hogy a szülőföldi posztgraduális kutatói ösztöndíjak keretszámát is emelni fogják. Egy esetben viszont a csökkentés mellett tesznek javaslatot, ez a magyarországi tejes alapképzésben folytatható alaptanulmányok keretszáma Ez évről-évre az elmúlt időszakban 20 fős keretként működött, tavaly mindössze 5 személy használta ki ezt a lehetőséget, így a 15 főre való csökkentést fogják javasolni. /Csomafáy Ferenc: A kedvezménytörvény közoktatási vonatkozásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. október 21.
Három új kollégiumot avattak Erdélyben. Ezek közül kettő - a szamosújvári és a dévai - a szórványmagyarság oktatását hivatott elősegíteni, a harmadik pedig, a kolozsvári, az épített örökség megőrzését végző szakemberek felkészítését szolgálja. Mindhárom intézmény jelentős magyarországi állami támogatásnak köszönhetően készülhetett el. Böjte Csaba ferences atya és munkatársai hitének, kitartásának, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően a Déván leánykollégiumot avathattak. Okt. 19-én Szamosújváron avatták a szórványkollégiumot, a megújult és kibővített Téka Házat, az Apáczai Közalapítvány jelentős támogatásával szórványkollégiummal bővült közösségi házat. Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözletét Nagy F. István tolmácsolta, míg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Goldsmith József által fejezte ki elismerését. /Sándor Boglárka Ágnes: Építkezünk, gyarapodunk. Három kollégiumot avattak a hét végén Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Okt. 19-én avatták fel Kolozsváron a Transilvania Trust Alapítvány (TTA) által működtetett huszonkét férőhelyes felsőoktatási szakkollégiumot, amely az Apáczai Közalapítvány támogatása révén épülhetett fel. A rendezvényen Szabó Bálint, a TTA elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Zilahi László a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok hivatalának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a határon túl működő alapítványok támogatása. Kötő József a szakkollégium átadását a magyarországi támogatási stratégia mérföldköveként emlegette. /Borbély Tamás: Szakkollégium az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
